Az időjárás dacosan igyekszik nekem ellentmondani, de köpök a fejére: itt tavasz van, nem vitás. Míg a Bernát-jelenség lappangási periódusban, addig tegnap egy éles eszű kocsmagondolkodó szólított le. Igyekszem az összeszedettség látszatát kelteni önmagam előtt, meg hát…

pöndör a nyelvem. és a szavaknak. nyelvcsigacsíkként. megvan a sodruk. daktilusokban. söprik az utcát. botlik a szempár. hullik a héja. koppan a klumpa. mély anakonda. nyeld le a slaugot. kell az a hosszú. támasz a testben. paplan alá is. néha belestem. tudom. tudom. fáradt, részeg.…

Épp csak a Király utcai kisboltba igyekeztem reggel hat felé, amikor szembe találkoztam Ragacs Tivadarral, régi kedves mulatótársammal. Invitált, hogy ugorjak fel hozzá: újabban egy a Félelem és reszketés önálló életre kelt hotelszobáira hajazó lakásban él, amely hol egészen…

A tükör a leghívebb metaforája annak, hogy nem láthatjuk magunkat kívülről. Holott folyvást a tükörképedet kémleled, hol egyenesen, szinte kérdőn – mondd meg nékem-effektus – vagy  csak suttyomban, az utcán masírozva, éjjel, az üres kirakatüvegekbe sandítva…